Boldogság folyamok

Időnként egy-egy illat, hely vagy találkozás egy ismerőssel, eszembe juttatja a terhességem időszakát. Ilyenkor valami békés boldogság önt el. Imádtam „más állapotban” lenni.  Ne tessék félreérteni, azt is imádom, hogy anya vagyok, de ez két egészen különböző boldogság. Nagyon nehéz megfogalmazni. A terhességem alatt végtelen békességet éreztem, a boldogság, mint egy lágy, meleg folyó ölelt körül. Az anyaság viszont sokkal jobban hasonlít a szerelemhez: extatikus állapotok váltakoznak a totális csüggedtséggel. A gyermekem egyetlen mosolya elég, hogy elfeledtesse velem az álmatlanul töltött éjszakákat és 10 perc vigasztalhatatlan sírás elég, hogy úgy érezzem, tökéletesen megbuktam, mint anya… Ha már a folyó hasonlatot használtam az előbb, akkor ez leginkább olyan, mint egy vad, hegyi folyam, ami gyönyörű, magával ragadó, de tele van rejtett örvényekkel, melyek időről-időre a víz alá rántanak.