Alvás a bölcsiben

2. hét a bölcsiben

Hétfő: 

reggel Bende visítva sírt mikor a gondozó néni átvette az ölemből és egész nap nyűgös volt, engem keresett, ment az ajtóhoz és mondogatta, hogy „Kimenni, kimenni”. Az evéssel nem volt gond, de lefeküdni nem akart, csak ült az ágyon és beszélgetett Zsuzsa nénivel, mikor megérkeztem.

Kedd: 

már otthon és végig az úton is sírt, hogy nem akar bölcsibe menni és persze megint visított, mikor ott hagytam. A gondozónők szerint jó napja volt, kb fél 10-ig hiányolt, de azután szépen játszott és evett. Ebéd után mentem érte, boldogan szaladt felém.

Szerda: 

Kiválasztottunk a kutyusos hátizsákot és az ugatós kutyust, hogy elkísérjék Benőt a bölcsibe. Még mindig visítva sírt, mikor beadtam a csoportszobába, de mire felvettem a kabátom, már nem hallottam sírást. Visszakukucskáltam: ült a gondozónéni ölében és rajzoltak. Ebéd után szépen lefeküdt a többiekkel együtt és még aludt, mikor 3-ra érte mentem

Csütörtök:

útközben mondta néhányszor, hogy nem megy a bölcsibe, de miután átöltöztettem, kezébe adtam a kutyusokat, a saját lábán, sírás nélkül ment be a csoportszobába (azért görcsösen szorított a két kutyát). Délután fél4re mentem érte, megvártam, amíg meguzsonnáznak, csak azután jöttünk haza. A dadusok szerint jó napja volt, nem nyűgösködött.

Péntek:

reggel minden gond nélkül ment be a csoportszobába, hóna alatt a két kutyával. 4kor mentem érte, a gondozónők szerint minden rendben volt aznap is, szépen játszott, evett, aludt.

Ez a legnehezebb nekem, hogy csak más elmondásából tudom, milyen napja volt a kicsi fiamnak. Evett-e? Aludt-e? Mit játszott? Egész nap nem láthatom a huncut vigyorát, nem nekem dumál megállás nélkül, nem engem bosszant a huncutságaival, nem velem nevet, nem hozzám bújik ha fáradt, nem én vigasztalom, ha bántja valami, nem én törlöm le a maszatos arcát evés után, nem én takarom be ha elaludt és nem rám mosolyog először mikor felébred... Nehéz, na!

Első hét a bölcsiben

Hétfő:
Nem rég jöttünk haza az első bölcsis napról. Mikor odaértünk, még a folyosóra se akart bejönni velem Benő, ott állt sírva. De azt hiszem elsősorban nem a hellyel volt baja, hanem, hogy kint nagy a hó és az most mindennél érdekesebb. Azután sikerült bejutni, én leültem oldalt egy székre és csak néztem hogyan játszik a gondozó nénivel. Időnként felnézett, vagy szólt de az idő nagy részében rám se bagózott. :) Nagyon kevesen voltak, a 14 fős csoportból 4-5-en.
Van egy másik kisfiú is, aki most kezdi a beszokást, ő egy kicsit bátrabb volt.
Sajnos már csak 1 jel maradt nekünk: cserepes virág :( De ez csak nekem számít, Bendét kicsit sem zavarja :)

Kedd:
Bendének szerintem jobb, nekem rosszabb volt a mai nap :) A csoport szobába bemenni megint nem akart, de bent minden rendben volt, aztán 1 óra múlva én kijöttem és kb fél óra múlva mentem csak vissza, nem sírt utánam, de a gondozó néni szerint kérdezte hol vagyok. Viszont akkor sírt, mikor haza kellett jönni. Olyan édes volt: mondtuk neki, hogy jöjjön, mert megyünk haza, erre bedurcizott, leült a kisasztalhoz és mondta, hogy ő itt akar enni a többiekkel. :) Holnapra viszek magamnak valami könyvet, mert valószínűleg jó sokat leszek kint a folyosón és idegőrlő ott ülni és nézni a falat, aminek a túloldalán nem tudom mi folyik :)

Szerda:
Reggel megint nem akarta átlépni a küszöböt, pedig átöltözés után, amíg én pakoltam, elindult, hogy megy be Zsuzsa nénihez, de a kis ajtónál megtorpant. :) Odabent minden rendben volt, szépen játszott a többiekkel. Aztán én kimentem telefonálni 5 percre és nem volt semmi gond, kérdeztem, a gondozónőt, hogy visszamenjek-e még vagy most már maradjak? Szólt Benőnek, hogy anyának dolga van, de mindjárt jön, a kicsi fiam fel se nézett a játékból, úgy mondta, hogy "jó". Másfél órát ültem kint a folyosón (még jó hogy vittem könyvet), nem sokkal utánam kijött a másik anyuka is. Bendével nem volt semmi gond (azt mondták talán 2x kérdezett utánam), de a másik beszokós gyerek 20 perc múlva nagyon sírt az anyukája után (kisebb megszakításokkal majd 1 órám keresztül) és ő aznap ott is ebédelt, nem tudom hogy ment nekik. Ettől én is tartok, hogy a folyosón ülve, tehetetlenül kell majd hallgatnom, ahogy szívettépően sír bent Bendegúz. Mi 11kor eljöttünk, holnap megpróbáljuk, hogy Bende is marad ebédre. :)

Csütörtök:
Reggel Bende már egyedül ment be a csoport szobába, amíg én összepakoltam a ruháit :) Viszont azalatt a fél óra alatt, amíg bent voltam vele, többször odaszaladt hozzám, megölelt vagy hívott játszani. Kezdi érezni az elszakadást. A tízórai gyümölcslé előtt elköszöntem tőle mondtam, hogy dolgom van, majd ebéd után jövök. Mondta, hogy "Jó", megölelt, kaptam puszit és eljöttem. Fél12-re mentem vissza még az ebédet tömte magába bőszen, de nagyon vigyorgott, mikor meglátott. Mondta a gondozónő, hogy nagyon jól viselte Bende, egyszer görbült a szája és néhányszor odament az ajtóhoz, keresett engem, de jól terelhető a figyelme.

Péntek:
Ma már úgy hagytam ott Benőt, hogy érkezés után elköszöntünk és én jöttem is el, nem ültem be a csoportszobába. Nem ment simán. Bende sírt és kapaszkodott belém. De mire a folyosón felvettem a kabátomat, már nem hallottam a sírását, hamar megnyugodott. Ebéd után mentünk érte Apával együtt. Jóízűen ette a desszertet, de amint meglátott minket leskelődni, nagyon megörült és felugrott az asztal mellől. Azt mondta a gondozónénije, hogy duzzogott majdnem egész délelőtt. :( Odament a játékkonyhához, ráborult a karjára a pulton és onnan kukucskált időnként.

Nem könnyű a helyzet, hogy pont egybeesik a költözés és a bölcsibe szoktatás. Bende egész hétvégén nagyon nyűgös volt, rosszul aludt, a délutáni alvásokból sírva ébredt, teljesen rám akaszkodott.

Családlátogatás

Meglátogattak minket el a bölcsis gondozónénik. Jól megleptek, épp altatni próbáltam Bendét, mikor csengettek, nem is jelezték előre hogy lenne ilyen látogatás. A ház tiszta kupi és kosz volt, ráadásul már elkezdtem pakolászni a költözéshez, könyves doboz a nappali közepén, ruhás zsák a folyosón, ujjnyi por az üres polcokon, játékok szanaszét, kekszmorzsával terített padlószőnyeg...épp csak a vasalnivalót tudtam egy halomba dobálni, amíg felértek a negyedikre. Tiszta ciki.
Egyébkét attól eltekintve, hogy váratlanul ránktörtek, egész aranyosak, kb 5 perc után Bende is szóba állt velük, nem győztek csodálkozni, hogy milyen szép tisztán beszél és hogy a színeket is ismeri :)
11 fiú lesz a csoportban és talán 3 lány :) és már csak két jel maradt: egy tulipán és egy cserepes virág. Hát egyik sem kimondottan fiú. Bár az első nem is tűnik olyan rossznak, ha a Fekete tulipánra gondolok vagy a Tulipános Fanfanra :)))