2011. jan. 10.

Ajándékok és torták

Több ismerősöm a gyerek első szülinapja előtt már hónapokkal a szülinapi ajándékok lázában ég. Őszintén szólva én nem tervezek semmit venni, vagy csak valami apróságot. Karácsonyra is annyi zenélő-világító-mozgó-beszélő játékot kapott Benő, hogy nem győzöm pakolászni és egyik sem köti le igazán. Tőlünk egy gyönyörű faragott fa lovacskát kapott, azt legalább szívesen rágcsálja :) Sőt még a mikulás ajándékát, egy pancsolós poharas játékot, ki se bontottunk, nem láttam értelmét a rengeteg egyéb játék között. Persze lehet, hogy én gondolom rosszul, de szerintem neki maga az ajándékozás "rítusa" most még semmit nem jelent, abban pedig nem tesz különbséget, hogy mit kitől kapott (a nagyszülők úgyis megint el fognak minket árasztani ajándékkal). Karácsonykor is inkább arra gondoltam, hogy töves fenyőt vegyünk és azt kiültetjük majd a telekre, hogy legyen egy fája, ami vele "egyidős", amihez oda tudok majd menni vele és megmutatni neki "Látod, ez a kis fenyő volt az első karácsonyfád" :)
De azért én is buzgón keresgélek a neten, csak nem ajándékokat, hanem szülinapi torta ötleteket vadászok.  Ezt a tortát próbaképpen csináltam még tavaly novemberben az unokahúgaimnak:

Belül olyan mint a puncsszelet, kívül céklával (rózsaszín) és egy pici ételfestékkel (a lilához) színezett fondant borítás. A fondant recept Kiskukta blogjából származik.
Valami hasonlóan egyszerűt szeretnék, csak tarkábbat és persze fiúsabb színekkel :) Megfordult a fejemben, hogy emeletes legyen, de nem vagyok én még ahhoz elég ügyes és arra, hogy Bende szétkenje, elég lesz egy ilyen kicsi is.
És akkor néhány kép, ami megtetszett böngészés közben:
 
 
  
 
 
A kedvencem:
 

Persze ezekhez én túl béna vagyok, de ötletadónak megteszi :)
És ha már így belemerültem a torták nézegetésébe, elkezdtem eszközöket is keresgélni. Nem kellett volna. :( Fantasztikus a kínálat mindenféle torta-díszítő, fondant formázó kütyükből, de sajnos az áruk is igen borsos, csak akkor érné meg megvennem ezeket, ha évente nem csak 1-2 tortát készítenék.

Napi mosoly

Kb. másfél év után ismét hason aludni :D

2011. jan. 6.

egy hajnali mosoly

Bendegúz beteg. Nagyon. Vasárnap köhögéssel kezdődött, hétfő estére belázasodott és semmilyen gyógyszerel nem sikerült levinnem. Egész nap és egész éjjel a 10 perc alvás-10perc ordítás ördögi körében kínlódtunk. Hajnali kettőkor úgy gondoltam kipróbáljuk a vizes borogatást (középkori inkvizíciós módszerhez hasonlít, de hatásos). Betekertem Benőt egy hatalmas vizes törülközőbe és letettem az ágyra, a hideg okozta kellemetlenséget mindössze egy erőtlen kis nyöszörgéssel nyugtázta és be is aludt. Ültem mellette az ágyon, vártam a törülközőcserét. Bende kinyitotta a szemét és rámmosolygott én pedig zokogtam a meghatottságtól.

2010. dec. 31.

Évvégi összefoglaló

Gondoltam írok egy kis összefoglalást, mi is történt velünk az idén, de túl szétszórt most ehhez az agyam.
A lényeg: februárban megszületett Bendegúz és fenekstül felforgatta az életünket. Rengeteget kaptam egy röpke év alatt ettől a kis huncut gézengúztól. Családom lett, annak minden szépségével és nehézségével. Én is sokat változtam, elsősorban az értékrendem és talán egy ici-picit türelmesebb és toleránsabb vagyok (talán :) ).
Az én kis csodababám:

BÚÉK!

Az első szánkózás

Egyik délután összeszedtem minden bátorságom és édes-kettesben elindultunk szánkózni. Kicsit tartottam tőle, hogy fog-e tetszeni az Úrfinak, hiszen a helyzet erősen hasonlít a babakocsizáshoz, amit régóta nem tűr. Beöltöztünk sok-sok réteg ruhába, Bende moccanni se bírt, pláne miután bebugyoláltam még a plédbe is. Az első kb 10 perc tetszett neki, nagyokat kacagott, ahogy szaladtam vele és kurjongattam :D de később nagyon elhallgatott és csak meredt maga elé morcosan, majd el is kezdett nyűgösködni. Szerintem fázott így gyorsan hazasiettünk. Azért jó muri volt, ha nem lenne olyan macerás az elindulás és hazatérés, gyakrabban vágnék neki.
 De a hátamra kötni és közös kabátba bújni, még mindig egyszerűbb és kellemesebb is összebújva, egymást melegítve sétálni.

2010. dec. 29.

Nálunk is volt karácsony

  Bendegúz és a falovacska
 Apa is kapott ajándékot


A hordozó-halmozás gyógyíthatatlan szenvedélybetegség. :)
  Kicsi kocsi újra száguld!

  
 Persze a porszívó megunhatatlan
 

Napi mosoly

Séta közben egy csendes kis utcában madáretetőre bukkanni és percekig nézni ahogy egy széncinege pár leszáll csipegetni, majd felröppen a közeli fára.

2010. dec. 28.

Bendegúz első karácsonya képekben


 Otthon, a mi ici-pici karácsonyfánkkal


Dédinél Bujon:

 Csillagszóró-lesés:
 Ajándékbontás...
 ...keresztapu segít. :)
 Mindent jól meg kell nézni..

Dédi énekel a lányokkal
 
 Apa etetése almával...
 ...egyszerre is megy :)


Babi nagyinál 
Leskelődés: Jött-e már a Jézuska?!
Az ajándék hegyen is túl...
 Az egyetlen (nem túl jól sikerült) közös fotó hármunkról
 Bendegúz hegyet mászik, míg az ikrek osztogatnak
 Csudaszép verses könyv!
 

 "Ez vajon kié???" :)
 Magnószerelés
 A lányoknak legalább annyira tetszett a százlábú, mint Bendének :D
Apa, a Michelin új reklámarca
 Kicsit rózsaszín.... de a miénk!
 ..és tolni is lehet! :D
 Apa és az óriás medve...
 ...Bendegúz tisztes távolból figyel.
 
 Persze a rengeteg játék között a legérdekesebb mégis az eldobott csomagoló papír :)

Mari nagyiéknál: 
Jééé, habkarika!
 "Már megint ajándék" :)
 "Na, lássuk csak, hogy is írja..."


Köszönjük szépen mindenkinek a sok-sok ajándékot is,
de főleg azt, hogy együtt tölthettük ezt a boldog karácsonyt!

2010. dec. 25.

fotó és valóság

Egy idilli kép a fürdésről, ami a legkevésbé sem fedi a valóságot.
A valóság: Bendegúz fél percnél többet képtelen nyugodtan ülni és játszani.