Répatorta, Cookie és egy kellemes délután

Ma délután Zsuzsához, a csodaszép Mese-lány és a huncut, kis Ákos anyukájához voltunk hivatalosak egy kis babázásra, beszélgetésre. Kicsit aggódva vártam a találkozást, mert legutóbb mire sikerült mindannyiunknak megfelelő időpontot találni, Benő sajnos beteg lett, sőt kórházba kerültünk. De végül elérkezett a várva várt kedd délután, mind egészségesek voltunk, irány Zsuzsáékhoz! Mostanában hobbym lett a süti/torta készítés, kikapcsol a pepecselés, feldob ha jól sikerül az újabb kalóriabomba és Bende is szívesen rámolja ki az alsó konyhaszekrényt amíg én sütizek... és az sem utolsó szempont, hogy mióta annyit sütök, a Férj is lelkesebben támogatja egy új tűzhely beszerzését a mostani csotrogány helyett. Szóval nem volt kérdés, hogy viszek valami édességet a vendégségbe. Pár napja bújom a kedvenc gastroblogjaimat, hogy találjak valami megfelelőt, végül a répatortára esett a választás, mert még soha nem ettem, kicsit különleges és talán egészséges(ebb) is. A sok jobbnál-jobb recept közül nem tudtam melyiket válasszam. Szepyke leírása igen meggyőző volt "És aki ezt megsüti, az bizton számíthat rá, hogy az emberek utcákat fognak róla elnevezni, (rólam már van utca elnevezve, gondolom, hogy emiatt...) vagy a vállukra véve végig cipelik az utcákon és virágesővel szórják be!"  :) és a recept is tetszett, ici-picit változtattam rajta és kb fél adagra csökkentettem a hozzávalókat. Íme: 

A tészta:

• 12 dkg melaszos barnacukor
• 2 tojás
• 1,5 dl olaj
• 15 dkg reszelt sárgarépa
• 25 dkg liszt
• 1 teáskanál sütőpor
• fél teáskanál szódabikarbóna
• 1.5 teáskanál fahéj

A krém:

• kb 20 dkg házi krémsajt (Wise Lady útmutatása alapján) 
• 1 evőkanál vanília aroma
• 4 evőkanál porcukor

A hozzávalókat a fenti sorrendben összekeverjük. Ez az adag nekem egy kisebb méretű szilikon szív formához volt elég. (Az eredeti recept szerint 180 fokos sütőben kb 45-60 perc alatt megsütjük, de az én sütőm teljesen kiszámíthatatlan, így tűpróbáig sütöttem) Mikor kihűlt a tészta rá lehet kenni a krémet és díszíteni (ezt a könnyebb szállíthatóság érdekében, már csak Zsuzsáéknál tettem meg)

Előző este sokat gondolkodtam, hogy tényleg jó lesz-e a répatorta vendégségbe, hisz még sose csináltam, sose ettem, nem tudom milyen. Addig-addig filóztam rajta, míg meggyőztem magam, hogy készítsek még valamit. Egy csipet...-nél találtam rá erre az egyszerű, gyors süti receptre, reggel gyorsan össze is dobtam.

Hozzávalók:40 dkg margarin, 12 dkg méz, 12 dkg nádcukor, 12 dkg kristálycukor, 4 tojás, 1 evőkanál vanília aroma, 50 dkg liszt, 2 teáskanál (10 g) sütőpor, 2 teáskanál (10 g) só. Én mazsolát, fehér és étcsoki darabokat kevertem bele. Szuper lett!

Visszatérve a vendégségre: remekül éreztük magunkat! Mesi édes kis királylány ruhájában fogadott minket, egész idő alatt pörgött-forgott, vitte volna be Bendét a szobájába játszani, mondta neki, hogy "Gyere Bende, szaladjunk!" ROFL Olyan édes-cserfes volt! Ákos pedig nagyon huncut! Eleinte csak méregetett nagy szemekkel, de később már kaptam néhány széles mosolyt is, olvadoztam tőle. :D Bende is nagyon felszabadult volt, bejárta a lakást, szétrámolta a szétrámolni valót (és egy kicsit azt is ami nem arra való), vigyorgott, folyamatosan magyarázott és lelkesen tömte magába a megkaparintott sütiket (gyanús, hogy ugyanolyan szénhidrát függő lesz, mint az anyja). Pár szót nekünk is sikerült váltanunk Zsuzsával, de azt hiszem bőven maradt még néhány találkozásra elég mondanivalónk :) Olyan jó megbeszélni a gyerekek körüli problémákat, aggodalmakat, reményeket... ha megoldást nem is találunk, de megnyugtató a tudat, hogy nem vagyok egyedül. :)

Remélem legközelebb mi láthatjuk őket vendégül!